Első Szál virág
/Egy nap a sok közül / Az én kicsiny ajtóm /
Szia Idegen!
Volt olyan érzésed, mikor azt érzed, hogy vagy? Nem haladsz életben, igazából semmid sincs. Vágyak milliárdja tartanak életben? -----------Lefeküdtem az ágyra, hideg , pont így szeretem. A hátamat megtartja, nem nekem kell tartanom már. Egész nap a gép előtt ültem dolgoztam. Itthon vagyok egyedül mert így élek, mióta elköltözött az exem. Gyakran eszembe jut, de már nem tudok tenni semmit. Csak a fogadalom marad a következőnél jobban oda figyelek, rajta leszek, hogy boldog legyen, hogy én is boldog legyek mikor mosolyog. Képzelj egy mosolyt... ugye te is boldogabb lettél. Ezt álmodom mikor ébren vagyok a párom mosolyát, ködös az arca de a mosolyt, a szeme csillogását látom, érzem, hogy akarom... akarom szeretni... Elképzelem, ahogy sétálunk, a meleg napot, a lágy szellőt, a nevetésünk hangját. Szép igaz? Csupa érzelem, ez az amitől boldogok tudnánk lenni. De ekkor eszembe jut az exem.. nála is ezt akartam pont ezt, pont így , de ő nem élte ki magát és ezzel a mondatával teljesen belém fagyott minden. Kiélni ?? Miért?? Minek?? Jól hallottam? Nem.., biztos félre értettem.. Mit mondtál? .. igen ezt mondta... én nem tudok erre felelni... Tessék már megint rossz felé ment a gondolatom.
De ez a tény, párszor lefeküdtem vele miután szakítottunk, mert hiányzott az érintése. Kérte tőlem. Persze mindig megjegyezte, hogy azóta sem talált senkit aki ilyen jól szexelne, vagy lenne benne ennyi szenvedély.. de csak azért ment a dolog mert ilyenkor kikapcsoltam magam, vissza utaztam a múlta és azt képzeltem, hogy együtt vagyunk és még ugyan úgy szeret, úgy nagyon szeret. Boldoggá tett a gondolat. Csak a vége volt rossz, ott feküdni mellette, olyan idegen volt . Az érintése a bújása, mintha nem ismerném már. Szóval gyorsan elmentem mindig, nem akartam magamon érezni a mocskot, lefürödtem és úgy tettem mintha semmi sem lett volna. Tudom, tudom hülye vagyok, de ti nem érzitek a hiányt amit utána keletkezet és ez mind amiatt van mert én olyan nagyon szeretnék szeretve lenni. Bolond vagyok..... BOCSÁNAT!
szióó
/ Mosolygok, reménykedek, el sem hiszem / Az ajtó ami nem is volt az.../
Kedves Idegen.
Próbáltam keresni új "társat", de nem találtam. Jó de találtam... vagyis mégsem. Keményen határozott vagyok. :D De igen határozott vagyok csupán a nézőpontokat változtatom... Szóval nem találtam olyat akit szeretnék, de találtam olyat aki kefélne velem. Mondhatom remek, ugye? Volt egy eset.. egy barátom testvérével. Megbeszéltem vele, a disco után ott aludhat nálam, mert ne az utcán kóboroljon mert nincs busza. Régóta beszélgetünk, reménykedtem is az újban. Feljött hozzám, sokat beszélgetünk nevettünk, de én fáradt voltam, aludni akartam. Nem hagyott. Tudtam mit akar: csókot, jó megadom neki és akkor alszunk. Gondoltam én a külön ágyon alvást, de nem mellettem szeretne aludni.. Jó csak aludjunk... Nem tudjátok elképzelni milyen fáradt voltam. de folytatom a tőmondatos írást, mert pontosan ilyen silány érzésem volt. Lefeküdtünk, de ő csak beszélt , beszélt , beszélt, szóval szexeltem vele csak, hogy csendbe maradjon. Remek mi? 2. partnerem az életemben... Még egyszer szexeltünk mert féltem, hogy a barátomnak elmond minden fajta rossz embernek és híre megy, hogy csak kihasználtam stb stb. szóval finoman koptattam le. Persze az este végén megjegyezte, hogy hát igen neki kellett a szex másfél év múltán, én meg 7 hónapja vagyok egyedül szóval nekem is jól jött. Na persze.. Szóval meglett életem első sötét foltja.. Kérlek ne ítéljetek el nem voltatok ott.... Ennyit az új kezdetről, így még csak távolibbnak tűnik a boldogság..
viszlát....
/Kezdetek / Az már az ajtó igen érzem én, az életem ajtaja./
Kedves Idegen :)
-Igen-igen boldog vagyok :) nem is emlékszem mikor voltam ilyen lelkes. Találtam egy reményt.. Képzeljétek a munka helyemen elküldtek tovább képzésre mert elő akarnak léptetni és az kell hozzá, szóval főiskolára fogok járni :D. Nem ettől vagyok boldog.. Hanem van ott egy személy akit már nagyon régen kinéztem magamnak.. ja jó csak megtetszett. Olyan fura érzésem van a közelében és áááá nem szerelmes nem lehetek max csak bejön.. de nagyon :) . Tudod mikor rá gondolsz és mosolyogsz, de fel sem tűnik, hogy mosolyogsz csak mint egy félbolond mész az utcán és néznek rád az emberek, aztán esik le, hogy vigyor van :D. Na jó komolyan írok nem baromságokat. Sikerült mellé ülnöm... ott van a bolond exem is sajnos... mert miért is ne, de nem érdekel én csakis az újra koncentrálok.
-Sokat beszélgettünk, :) Olyan jól érzem magam mellette.. kapcsolatban van sajnos :( , de nem érzi benne magát jól váltana de nem tud mert minden pénz le kell raknia és nem tud kilépni... Hát erre mit is mondjak... Miért ilyen bonyolult az élet? Neked sem volt egyszerű semmi? Csak én vagyok ilyen szerencsétlen ? Vajon bele bonyolódjak? Mi lenne a helyes döntés? Vajon a végén megint szégyen , fájdalom marad? Olyan jó lenne ha boldogok lennénk, olyan jó lenne már család tervezés, félre rakás, sok kirándulás,..... csak a mosoly az olyan szép , amikor rád mosolyognak. Bele vágok, ha meg is bánom majd... szeretnék szeretve élni. szeretni őt.
-Képzeld sétáltunk Pesten azon a szigeten :) Margit. Beszélgettünk, beszélgettünk és megálltunk egy pad mellet. Lent a víznél, ott ahol senki nem lát minket :) Jaj olyan izgi :D olyan jó érezni ezt az érzést, pici izgalom, pici kíváncsiság, pici vágyódás, pici félelem,pici boldogság, pici akarom és ebből hatalmas érzelem kavarog benned mintha egy üst lennél és közben alá is van gyújtva mert majd fel forrsz :). Nem is emlékszem mikor éreztem ilyet. Átöleltem, átölelt, de nem csókoltam ám meg.. :) Nem vagyok rá menős, hagy izguljon, hogy neki is tenni kell, hogy tovább lépjünk. Olyan boldog vagyok. Otthon is csak vigyorgok, tele vagyok reménnyel. Na jó ő egy kicsit bulizósabb mint én, de majd eljárok vele ide oda, csak inni ne keljen, nem szeretem az alkoholt.. meg a füstöt sem, de 1-2 órát kibírok miatta... Senki nem tökéletes. Egy pici bűntudatom van a másik miatt, meg hogy közbe vele szexel, de azt mondja rólam álmodik.. de én addig oda nem adom magam :D amíg nem lesz tiszta csók a határ és kész, de az sem zsák számra, csak az első mondjuk 2-3 erejéig. Jól van őszinte leszek veled mert különben akkor semmi értelme sincs ennek a levelemnek. Rohadt szar ez a helyzet, csak próbálok nem rá gondolni, biztosan csak nekem nem adatik meg a rendes szerelem.. az előzőnél is csak ex voltam először.. :( tök béna vagyok az ilyen kapcsolatokban. Igaz egy barátom sem számolt be rendes kapcsolatról, olyan ami a filmekben van. Szóval ezek szerint ilyen az élet. Rendben akkor ilyen. Szerinted is? Vagy megint bolond vagyok? Megint elbénázok mindent? Egy csomó embernek nyújtottam támaszt hallgattam meg, de nekem senki nem támaszom.. Senkinek nem beszélhetek róla, vagy ha beszélek is hazudnom kell... Na nesze neked normális élet. Anyámnak sem beszélhetek róla mert lebasz megint milyen hülyeséget csinálok, apám meg halott.. Itthon vagyok az albérletemben az egyetlen út a boldogsághoz olyan kátyús mintha nem is lenne út, még ösvény sem, csak egy nagy fekete erdő kalács illattal.. Most mit tegyek...? áá szívből vagyok boldog nem észből...
Szia.
u.i. Remélem jól döntök...
/Bevezetés/ Kinyílt az ajtó.../
Kedves idegen!
Megcsókoltam, de nem tudom.. Ez sem épp normálisan történt.. Komolyan mondom, tragédia az én életem... Kimentünk a szigetre, oda mentünk egy általa választott padhoz, én nem is értettem miért kell úgy sietni miért nem lehet beszélgetni ... aztán mesélte hogy volt egy álma.. (ez már most rosszul kezdődik ) , egy nagyon boldog álma. Aztán megcsókolt. (totál vegyes érzelmek voltak bennem, akarom, nem is jó , de nem így, nekem kellet volna nem neki, hiányzott az üst.. :( ) Remélem érted.
Én:
- Olyan volt mint az álmodban? Mit álmodtál?
Ő:
-Igen, még jobb. Azt álmodtam, hogy ide jövünk a padhoz. Hozzád bújok, és megcsókolsz... Bocsi, de nem bírtam magammal.
Én:
-És az érzés olyan jó volt?
Ő:
-Jobb.
Egy kicsit beszélgettünk, de mennie kellet mert időre várták haza. (szép mondhatom).
Megbeszéltük, hogy majd egyszer eljön hozzám, én meg majd főzök neki valamit. Tök fura érzés kavarog bennem, tuti, hogy balul fog elsülni a dolog. amennyi szerencsém volt az életemben.. csak 2x3 haltam meg majdnem... hülye vagyok megint tök baromságon jár az agyam. Jó lesz ez, csak épp nem annyira csillog az út, de majd fényesedik ha felkoptatjuk nem? Most jut eszembe, hogy el sem mondhatom senkinek sem, az első csókot, nem dicsekedhetek senkinek... Jó hát minek is dicsekedjek nem kirakati bábú ez... Szóval megtartom magamnak. Bár az édeskevés szomorúságot okoz ez,de annál jobban kelt bennem vissza taszító érzést, hogy ma is kefélni fognak... Bár ezt csinálják a fiatalok össze vissza kefélnek.. csak én nem. Minek ? Mi értelme van? Vagy megint csak én nem értek valamit amit más igen.. Szánalmas az ahogyan kezelik az emberek, mintha valami kényszer lenne, ami az őrületbe kergetné őket.. Nem is beszéltem a furakodó exről.. jó tanácsokat osztogat rólam.. segít nekem, hogy össze jöjjünk.. lehet még valahogy kicseszni velem? Elsüllyedek a szégyenemben.. Gondoltam, hogy nem fog neki tetszeni, de arra nem gondoltam, hogy "jó tanácsokat osztogat" komolyan bárki gondolt erre? Én biztosan nem tenném, az utolsó dologként sem jutna az eszembe...
Szia...
U.I.: bocsi, ha rövid lett, de rossz róla beszélnem...